Emma Kunz (1892-1963), a 20. század egyik rendkívüli gyógyítója, látnoka és művésze önmagát leginkább kutatóként jellemezte. Számottevő grafikai életművet hagyott maga után, nagyjából 400 rajzot, amik először a hetvenes évek első felében váltak hozzáférhetővé a szélesebb publikum számára. Senki máséhoz nem hasonlítható geometrikus rajzai nemzetközi hírnévre tettek szert az elmúlt húsz évben: retrospektív kiállítások sora mutatta be grafikáit Svájcban, az Egyesült Államokban,  Japánban, Koreában és Spanyolországban.

Emma Kunz milliméterpapírra, színes ceruzával és olajpasztellel készített nagyméretű geometrikus ábráinak jelentősége messze túlszárnyalja esztétikai értéküket. Rajzai, mint kutatási eredményeinek vizuális bizonyítékai, válaszként szolgáltak az életről illetve annak spirituális vonatkozásairól feltett kérdéseire. Saját művészi teremtésének lényegét a következőképpen írta le: “Dizájn és forma - számok és koncepciók szimbólumai, ritmusa és transzformációja.” 

Emma Kunz számára grafikai munkái messze túlléptek a művészet átlagos, hétköznapi definícióján: minden színnek és formának pontos jelentése volt a megvilágosodás keresésében. Képein keresztül az élet szellemi dimenzióihoz fért hozzá, ami gyakran próféciákhoz is vezetett. Grafikáit hologramnak tekintette, olyan tereknek, amelyekbe be lehetett sétálni, illetve többrétegű-többértelmű képeknek, amelyek kibomlanak és visszahúzódnak, felfednek és elrejtenek. Lényegretörő spirituális és filozófiai kérdésekre adták meg a titokzatos választ, rávilágítottak egy betegség okára és gyógymódjára, de akár egy politikai szituáció magyarázatával is szolgáltak. Képeit ugyanakkor egészen praktikus módon is felhasználta, hogy páciensei fizikai és mentális problémáit gyógyítsa általuk.

Egy-egy képén időnként 48 órát is dolgozott egyhuzamban. Ezekben az intenzív alkotói időszakokban nem aludt, alig evett, éppen csak ivott valamit. A háza melletti régi, római kőfejtőben érzett energiákkal rendszeresen töltekezett, hogy testét és lelkét újratöltse, hogy gyógyító erőre tegyen szert és látomásokban legyen része. Ezt a grottót “az erő helyének” nevezte, s az volt a kívánsága, hogy e föld-szentély egy kulturális, spirituális és gyógyító központtá váljon.  Az Emma Kunz Központ 1986-ban nyílt meg a hajdanvolt római kőfejtőben Würenlosban (Svájc), azzal a céllal, hogy megőrizze Emma Kunz kutatói és művészi hagyatékát, s hogy kitermeljék és az emberiség számára hozáférhetővé tegyék a grottó gyógyító köveiből készült termékeket. Ugyanitt az Emma Kunz Múzeum 1991-ban nyitotta meg kapuit, ami a művész 70 fontos grafikájának állandó kiállítóhelyéül szolgál.

 

(A fotókon: az Emma Kunz Múzeum épülete, falán Emma fiatalkori fotójával; két grafika az állandó kiállításon szereplő darabok közül. Würenlos, Svájc)

Megosztás
Ez az oldal a SPEEDPAGE weboldal készítővel készült